Oldal főcím

A Hajdúnánási Református Egyházközség rövid története

 

Hajdúnánást, 1220-ban említi nevét először a Váradi Regestrum. Írásos bizonyíték van arra, hogy 1361-ben Nánás monostora néven templomos hely volt. A monostor szó arra utal, hogy katolikus vallású emberek laktak itt. Természetesen nemcsak magyarok, hanem, szkíták, szlávok, avarok, besenyők, kunok stb. lakhattak ezen a helyen, mint ahogy erre az ásatások is utalnak. A felsoroltak egy része beolvadt a magyarságba más része tovább vándorolt, kedvezőbb lakhelyet keresve.^[1]

Sok baj, veszedelem, tragédia sújtotta ezt a területet. Amikor 1605. december 12-én a hajdúk elfoglalták a várost, mint Bocskai ajándékát, szinte pusztaság volt. A betelepedéskor a népesség ¼-ét az őslakosság tette ki ¾-e volt a Bocskai-féle kiváltság nyomán betelepült hajdú. Bocskai hadinépe nemességet, birtoklevelet és földet kapott vezérétől, s nánás monostorának romjai között felépítették, házaikat, a monostorból templomot és iskolát építettek.

Sajnos, a hajdúk letelepedése előtti időkről keveset tudunk, nincsenek tárgyi emlékek, feljegyzések. Egyetlen biztos pont mind a városra, mind az egyházra vonatkozóan Rápolti Papp Mihály feljegyzése.^[2] A prédikátor 6 évet töltött Nánáson (1663-1669). Ez alatt az idő alatt 6 futást ért meg. Ez azt jelenti, hogy, ha valamelyik irányból ellenség közeledett, a figyelőtorony őreinek jelzése alapján felkerekedtek, gyalog, szekéren, elhagyták otthonukat és mentették az életüket. Mocsaras területen, erdőkben, a Tisza szigetein húzódtak meg, amíg elvonult az ellenség, füstölgő romokat hagyva maga után. Gyakran útközben is megtámadták őket németek, tatárok, törökök és elrabolták tőlük, ami számukra érték volt. (pl. élelem) Rápolti feljegyzéseiben leírja, hogy szekéren szállított ládáit felhasogatták, kiszórták belőle az egyházi iratokat, a könyveit és kézzel írott feljegyzéseinek egy részét is. Többek között ez az oka annak, hogy a város korábbi történetéről keveset tudunk.

Egy 1572-ből származó török kincstári összeírás is állítja, hogy Nánás templomos hely. Bizonyíték Nánás legrégibb (1611-es) pecsétje arra vonatkozólag, hogy ekkor már rendezett közigazgatás volt. Egy végrendeleten olvasható a város körirattal ellátott bélyegzője: „Sigillum Oppidi Nánás Ap 1611.”^[3]

A református felekezetről szóló első említések 1617-et emelik ki, amikor már lelkésze van a gyülekezetnek Paksi István személyében. A gyülekezet kezdetben a debreceni egyházmegyéhez tartozott, majd 1821-től lett az alsószabolcsi-hajdú kerületi egyházmegye része.^[4] A gyülekezet intézményrendszere elsősorban az oktatásban mutatkozott meg. Az elemi iskola pontos alapítását nem ismerjük, de vélhetően már az első lelkész megérkezésétől kezdődően folyt tanító-nevelő munka. 1663-tól már ismerjük a nánási reformátustanítók neveit. Az iskola a Debreceni Kollégium partikulájaként működött, amely fokozatosan vált ketté elemi és gimnáziumi szintre. A gimnáziumot 1898-ban építette a gyülekezet a város és a nagylelkű adakozókkal együtt,^[5] az elemi iskola 1931-ben vehette birtokba új épületét. 1948-ban az államosítás következtében a református oktatás megszűnt Hajdúnánáson. 1995-ben kezdhette meg működését a Református Általános Iskola régi épületében. 2010-ben, óvodai tagintézménnyel bővült az Iskola.

Az oktatásra nagy hangsúlyt fektetett az egyházközség, de a szegények és elesettekről sem feledkeztek meg. 1843-ban alapították meg a gyülekezet vezetésével az alsó-szabolcs-hajdú kerületi özvegyi és árva gyámintézetet, mely elsősorban az elhunyt lelkipásztorok hátra maradt családtagjai számára nyújtottak segítséget, majd egyre szélesebb körben fejtette ki szolgálatát. ^[6] Az iskolákba járó tanulók számára is igyekeztek megtalálni a segítés lehetőségeit, ennek érdekében 1862-ben létrehozták az iskolás árvák segélyalapját, amely 1872-től kezdte meg a tényleges segélyezést.^[7] Az egyházközség egy szegényházat is működtetett, mely átmenetei szállást és természetbeni segítséget nyújtott a rászorulóknak. A gyülekezet újkori diakónia történetében 2003 jelenti a mérföldkövet, amikor létrejött az Idősek Otthona. Hajdúnánás Város Önkormányzatával való együttműködés keretében 2011-ben a Polgári utcai Szociális Gondozási Központ és óvoda fenntartói feladatokat vállalt fel az Egyházközség. A középiskolai rendszer átalakulása során 2015-ben, a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium szülők, diákok és pedagógusok 70%-os támogatása mellett került az Egyházközség fenntartásába.

A gyülekezet, jelenleg a 17.053 lakosú városban, a magát 5428 református közül 1203 választásra jogosult egyháztagot tart számon. Beiktatott lelkipásztor mellett beosztott lelkészek teljesítenek szolgálatot az egyházközségben. Az egyházközség intézményes szolgálata a Református Általános Iskola és Óvoda valamint a Református Idősek Otthona és Szociális Gondozási Központ keretei belül zajlik. Az iskolában 270 tanuló, az óvodában 140 gyermek, a gimnáziumban 409 diák oktatása-nevelése zajlik, az idősek otthonában összesen 82 idős emberről gondoskodnak.

 

A gyülekezet hivatalos neve: Hajdúnánási Református Egyházközség

Lelkipásztorok: Gacsályi Gábor, Kocsis Áron, Porcs Mária

Gondnok: Baja Imre

Presbitériuma 20 tag és 4 pót-presbiter, akiket 6 évre választanak meg

A gyülekezet intézményei: Református Általános Iskola és Óvoda, Református Idősek Otthona és Szociális Gondozási Központ, Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium

Egyházmegye: Hajdúvidéki Református Egyházmegye – Őz Lajos esperes (Nádudvar)

Egyházkerület: Tiszántúli Református Egyházkerület – Dr. Fekete Károly püspök (Debrecen)

Templom: 1798-ra készül el a főhajó, 1810-re a torony, a belső 1868-ra nyeri el mai formáját

Testvérgyülekezetek: Tasnád (Románia, Szatmár megye), Magyarlapád (Románia, Fehér megye)